Sarlós Márton: jó az irányvonal, de Magyarországról nehéz ütőképes csapatot építeni

A mögöttünk hagyott idény páratlan sikereiről Sarlós elmondta, örül, hogy a kitűzött célokat sikerült elérni, az pedig, hogy Magyarországon nem kaptunk ki, csak „hab volt a tortán”.

„Azt gondolom, hogy a hét éve elkezdett szisztematikus építkezés mostanra beérett, ennek is volt köszönhető, hogy nemcsak most, hanem tavaly nyáron is sikerült a csapat magját egyben tartani, ahol pedig változtattunk, ott erősödtünk. A BL-ben mindig nagy hangsúlyt kap a szerencse – az e heti sorsolásnál például csak mérsékelten jutott nekünk belőle -, de az előző szezonban a Plovdivval a csoportunkban reális volt a harmadik hely elérése. A CEV Kupában némi hiányérzet így is maradt bennem, de azt látni kell, Magyarországról nagyon nehéz olyan csapatot építeni, aminek egy BL-továbbjutásra, vagy egy CEV Kupa négybe kerülésre reális esélye van” – fogalmazott a sportvezető.

Sarlós Márton szerint ennek fő oka, hogy a bajnokság színvonala, valamint a magyar röplabda jelenlegi színvonala limitálja, mit lehet innen elérni, és bár nyilván azért dolgoznak, hogy ezt a határt évről évre egy kicsit jobban kitolják, ez egyáltalán nem könnyű.

„Bár vélhetően tudtunk volna szorosabb meccseket is játszani a Párizzsal, de a kiejtésüknek nem volt igazán realitása. Érdemes megnézni, az ott szereplő játékosok milyen klubokba igazoltak, illetve hogy utóbb a Paris megnyerte a magyarnál jóval erősebb francia bajnokságot, s most a BL-főtáblára készül. Hétről hétre olyan hőfokú meccseket játszanak, amilyennel mi szinte csak a BL-ben találkozunk, és mi hiába építünk akár évről évre jobb csapatot, ha idehaza nem kényszerülünk különösebben nagy csatára” – fogalmazott első emberünk.

Sarlós meglátása szerint hazai porondon amíg – elsősorban Jámbor János tulajdonosnak és az anyaegyesült Vasas SC-nek köszönhetően – a mostani körülmények vannak és a jelenlegi stáb dolgozik, nem lehet más cél, mint a duplázás. Nemzetközi színtéren a korábban is említett okok miatt egy nagyon jól összeálló csapattal és szerencsés sorsolással talán el lehet csípni egy BL-továbbjutást, de ahhoz a napi formának is mindig száztíz százalékosnak kell lennie.

„Persze mindig lehetne jobb és drágább légiósokat hozni, de hosszú távon szerintem nem ez a siker kulcsa. A magyar mag fejlesztése az, ami előrelépést eredményezhet, de ez nemcsak ránk, hanem a teljes magyar röplabdára igaz. Ha minden klub azon dolgozna, hogy hogy utánpótlás-játékosokat neveljen, majd őket beépítse a felnőttcsapatba, akkor öt-tíz év múlva eljuthatnánk oda, hogy legyen esély egy nagyobb nemzetközi menetelésre” – mondta Sarlós Márton, aki az elmúlt hetekben a röplabdás berkekben keringő, és azóta különböző médiumokban is napvilágot látott, vádaskodó e-mailekre is reagált.

„Erről az egészről azt gondolom, hogy meg kell nézni az elmúlt évek felnőtt- és utánpótlás-eredményeit, mert azokból tisztán látszik, mely egyesületek azok, akik a kapott forrásokat jól használják fel. Csekély azok száma, akik elkezdtek létszámot bővíteni és emellett még minőségi játékosokat is nevelnek. Vannak fellegvárak, amik már több százmillió forintot kaptak tao-támogatásként, és up-szinten nincs élvonalbeli csapatuk. Nem gondolom, hogy azon kell szörnyülködni, hogy az, aki jó munkát végez, kap pluszforrásokat ennek folytatására. Hangsúlyozom, ezek nem a kezdetek óta járnak, hanem amikor az MRSZ látta, melyik műhelyek dolgoznak jól, igyekezett az egyébként nyilvánvalóan véges többleteket csoportosítani. Továbbra is tartom, hogy az erőviszonyok eltolódása ellenére is a magyar bajnokág erősebb, mint valaha, de a nagy különbség az élcsapatoknak és a mezőny második felének sem jó. Amíg azonban országos szinten csak három-négy helyen képeznek minőségi játékost, addig a magyar létszám sem lesz elegendő ahhoz, hogy fenntartson egy erősödő magyar bajnokságot” – mondta Sarlós, akinek a bajnokságról és fiókcsapat NB I-es szerepléséről való kettős érzéseiről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

A középtávú célkitűzésekre vonatkozó kérdésre ügyvezetőnk azt felelte, ez már Jámbor János érkezése előtt is az volt, hogy egyre inkább a saját nevelésű játékosokra alapozva érjünk el sikereket, ez az irányvonal pedig nem változott. Ebben a törekvésben ugyanakkor nem könnyíti meg egyik klub helyzetét sem, hogy egyre több magyar próbálja ki magát külföldön, magasabb színvonalú bajnokságokban is, ami a válogatottnak jó, nekünk viszont nehezítés.

„A mostani szezonban a 15 játékosunkból így is már csak négy lesz légiós, közülük is Ayshan már a hatodik szezonját kezdi piros-kékben, és Taylor sem tegnap érkezett. Azt gondolom, ez mások számára is követendő példa lehet, még ha nem is lesz feltétlenül minden évben fenntartható, hiszen amint már beszéltünk róla, a magyar játékosok piaca meglehetősen szűk. Azt gondolom, az elmúlt három idény alapján nagyképűség nélkül mondhatjuk, hogy idehaza megszilárdítottuk a helyüknet az élen, amit szeretnénk is tartani, hiszen itthon ennél előrébb lépni már nem nagyon lehet. Szeretnénk a saját nevelésű játékosainknak is egyre több lehetőséget adni, ezt mindig ki is emelem az aktuális szakmai stábnak. Az elmúlt években is szisztematikusan, apró lépésekben építkeztünk, ezt szeretnénk továbbra is” – jelentette ki Sarlós Márton, aki szerint „érdekes kihívás és irány lenne, ha a magyar válogatott nagy részét sikerülne a Vasasba csábítani”.

„Ehhez sok mindennek kéne együtt állnia, mindenekelőtt a játékosok részéről kell nyitottság. Ugyanakkor szerintem látszik, hogy törekszünk erre az irányra, Jámbor úrral és Giannisszal is sokat beszéltünk erről. Valószínűleg mindig lesz egy-két poszt, amit külföldi játékossal kellene megoldanunk, de ha az esetlegesen távozó légiósokat magyarokkal tudjuk pótolni, az nagyon pozitív” – emelte ki az ügyvezető, hozzátéve: Glemboczki Zóra és Boskó Ágnes szerződtetése is ennek szólt, mellettük korábbi magyar válogatott játékosok mellett itt van a jövőt jelentő Tóth Sára, Kiss Lilla, Botyánszki Fanni, Erőss Mirtill vagy éppen Fekete Fanni is, akiket szeretnének minél komolyabb szintre felépíteni.