Fábián Fanny és Vezsenyi Adrienn is hosszabbított

Az Extraliga legjobb feladója, valamint magyar válogatott feladóátlónk is újabb egy évre elkötelezte magát csapatunkhoz.

Először az előző Extraliga-idény legjobb feladójának választott Fábián Fannyt kérdeztük az elismerés mellett az idényről, illetve a magyar válogatottról is.

– Ismét bizonyítottál a kétkedőknek (ha voltak egyáltalán), hogy nem „véletlenül” vagy itt: három döntőt nyertünk veled. Magadnak is bizonyítottál ezzel, vagy arra nem volt szükség, mert te biztos voltál abban, hogy benned van mindez?
– Az elmúlt években számtalanszor bizonyítottam már, hogy lehet rám számítani, bármilyen feladatot is kaptam eddig, igyekeztem mindegyiknek maximálisan eleget tenni. Az idei szezonban is ez történt. Akár csereként vagy kezdőként segítettem a csapatot, a cél a győzelem volt. Nagyon sokat köszönhetek a Vasasnak, megkaptam a bizalmat és a lehetőséget a játékra. Két évvel ezelőtt, amikor visszaigazoltam, sok nehézség volt mögöttem, rengeteg munka és izzadtságcsepp azért, hogy meghatározó játékos lehessek egy csapatban. Többen „csak” egy megbízható csereként tekintettek rám, erre már a 2020/2021-es szezonban rácáfoltam, de úgy érzem idén bebizonyítottam, hogy több van bennem. Valahol mélyen tudtam mire vagyok képes, csak kevés lehetőséget kaptam, de egy jó sportolóhoz híven sosem adtam fel.

– Egy éve azt mondtad, „ahogy a mondás tartja, minden arany másképp csillog, ez most nagyon igaz a bajnoki bronzéremre: sokat játszottam, sok lehetőséget kaptam, beérett a munka, amit éveken keresztül beletettem a röplabdába, így nekem ez az érem az egyik legkedvesebb lesz”. Most a három arany még ennél is kedvesebb lesz? Melyik lesz az a leginkább, már ha lehet választani?
– Talán ezt idén is elmondhatnám, még mindig nehéz elhinnem, hogy három aranyérmet nyertünk. Szezon közben csak sodort az ár, egyik meccs után jött a másik, csak a következőre koncentráltam. A MEVZA-döntőt követően jött a Magyar Kupa és a rájátszás. Sosem dőlhettünk hátra elégedetten, hiszen előttünk állt a következő feladat. Nem igazán tudnék választani, mindegyik aranynak megvan a maga szépsége, de talán legkedvesebb meccseknek/döntőknek azokat mondanám, amiket otthon játszottunk. A szurkolóink mindig fergeteges hangulatot teremtettek öröm volt pályára lépni. Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásukat és az egész éves szurkolást.

– Tudom, hogy a szezon eleje nem volt egyszerű számodra, de a vége kárpótolt a nehézségekért?
– Minden kezdet egy kicsit nehéz. Az augusztusi alapozást a csapat felével kezdtük el, mert a többiek válogatottban voltak és a vezetőedzőnk is csak később csatlakozott. Nagyjából egy hónapunk volt a szezonkezdés előtt megismerni egymást és összeszokni. Úgy gondolom, hogy minden jó, ha a vége jó. Szerintem a szezon eleji nehézségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a végén csapatként tudtunk működni és egymást segítve győzni.

– Milyen volt Giannisszal, illetve Kikivel a közös munka – utóbbiról külön is mesélhetsz, hiszen ő is feladó volt: mennyit tudott segíteni, tanácsokkal ellátni, mennyire bízott rá titeket Giannis? Utóbbi miben volt más, mint a korábbi edzőid, miben volt jobb/rosszabb?
– A szezon elején, ahogy már szóba került, voltak nehézségeink. Kevesebb időnk volt megismerni egymást a vezetőedzőmmel, de szerencsére a sok meccs erre lehetőséget adott. Teljesen más Gianisszal együtt dolgozni, mint a korábbi edzőimmel. Nagyobb hangsúlyt fektet az egyéni képzésre és arra, hogy egyenként mire van szükségünk. Figyelembe veszi az aktuális állapotunkat, hiszen ez is akár napról napra változhat. Taktikailag mindig felkészített és ha úgy volt, kikérte a véleményemet is. Szeretem azt az energiát, amit a meccs előtti bemelegítéstől kezdve a meccs végéig sugároz. Kikivel könnyen megértettük egymást, mindig tudtam hozzá fordulni, ha valami gondom volt, sőt sokszor észre is vette, ha nem úgy ment edzésen. A meccseken rengeteget segített, főleg amikor már kezdtem elfáradni fejben vagy fizikálisan. Az időkérések alkalmával sokszor fordultam hozzá tanácsért, mindig higgadt volt és hasznos instrukciókat adott. A feladó edzéseket gyakran egyedül Kikivel csináltuk.

– Az Extraliga legjobb feladója lettél – hogy esett az elismerés, számítottál-e rá? Minek tulajdonítod, hogy rád esett a választás?
– Örültem az elismerésnek, nem számítottam rá. Nagyon sokat köszönhetek az ütőimnek, akik az általam előkészített helyzeteket pontra váltották. A magyar röplabda centerjátéka általában hiányos, igyekeztem minél több támadást ide szervezni, emellett stabilan játszottam, kevés hullámvölgyem volt.

– Volt kérdés azzal kapcsolatban, hogy maradsz, vagy nem?
– Semmi kétségem nem volt azzal kapcsolatban, hogy maradok-e. Én itt nőttem fel, nekem mindig is a legjobb érzés lesz piros-kékben játszani.

– Ugyancsak te mondtad tavaly, amikor a Dinamo Moszkva ellen betegség miatt nem tudtál játszani, hogy „sajnáltam a BL-selejtezőt, mert nem minden nap adatik meg az embernek, hogy abban a ligában játsszon”. Most erre is lesz lehetőséged, mennyire várod, hogy tekintesz erre a kalandra?
– Nagyon várom már a Bajnokok Ligája-mérkőzéseket, remélem, sok játéklehetőséget kapok majd ebben a sorozatban is. A röplabdás karrieremből, ha lehet ilyet mondani, a BL szereplés még kimaradt, ezért ez egy különleges szezon lesz a számomra.

– Mi a helyzet a válogatottal, látunk az Eb-selejtezőkön címeres mezben?
– Nekem a nyár mindig a feltöltődésé és a regenerálódásé volt. Hosszú volt ez a szezon is, sok meccset játszottunk. A válogatott programra szóbeli megkeresést kaptam, de az Európa-ligát nem vállaltam. Az Eb-selejtezőre hivatalos meghívót nem kaptam, de szívesen erősíteném a nemzeti csapatot.

Tavaly nyáron szerződtetett válogatott feladóátlónk, Vezsenyi Adrienn honlapunknak úgy fogalmazott, a korábbinál kevesebb játéklehetőséget nehéz volt kezelnie, néha úgy érezte, talán kaphatott volna több bizalmat, de ez is egy visszajelzés volt számára, hogy még keményebben kell dolgoznia ahhoz, hogy ez az idő is eljöjjön.

„Ennek ellenére nagyon jól éreztem magam, az idei szezon döbbentett rá, milyen óriási különbségek vannak a klubok között itt Magyarországon. Nem csak a mérkőzésekre, a hozzáállásra gondolok, hanem arra a háttérre is, amit a Vasas biztosít a játékosainak ahhoz, hogy mindenki teljes mértékben a munkájára tudjon koncentrálni és abból a maximumot kihozni” – jelentette ki Vezsenyi.

A 24 éves ütő elmondta, Giannis Athanasopoulos vezetőedzővel élvezte a közös munkát, ugyanis a görög tréner nagyon odafigyel a játékosokra, a testi mellett a lelki stabilitásukra is nagy hangsúlyt fektet.

„Az ő személye mellett azért is döntöttem a maradás mellett, mert jó érzés volt, hogy egy három aranyat nyert csapat egyértelműen velem képzelte el a folytatást. Miért ne akarnék olyan helyen lenni, ahol szívesen látnak?” – indokolta a szerződéshosszabbítással kapcsolatos döntését.

A jelenleg a magyar válogatottal az Európa-liga romániai csoportzárására készülő Adri elmondta, a nemzeti csapatnál is jól érzi magát, nagyon jó a hangulat és a csapategység. A szövetségi kapitányt is szimpatikus szakembernek tartja, látszik rajta, hogy hosszú távra tervez, több éves céljai vannak: ennek egyik része, hogy őt például négyes ütőként is próbálgatja.

„Nagyon élvezem a játékot ezen a poszton is, bár elég nagy hátránnyal indulok a nyitásfogadás miatt: egyelőre nem tudok azokkal versenyezni, akik évek óta fogadnak, illetve legalább egy szezont végigjátszottak ezen a poszton. Ennek ellenére minden erőmmel azon vagyok, hogy felzárkózzak, továbbá a céljaim között szerepel, hogy az előttünk álló szezonban többet fogadjak, így a következő években meg tudom könnyíteni a helyzetemet a nyári válogatott periódusokra” – tekintett előre ütőnk.

Támogatóink

Arany támogató

Ezüst támogató

Bronz támogató