2020.01.29.
Kupadöntőben vagyunk!

Őrült mérkőzésen, öt játszmában kerekedtünk az UTE fölé.

Szerdán január hónap vitán felül legfontosabb mérkőzésével, az UTE elleni Magyar Kupa elődöntő visszavágójával folytatódott együttesünk számára a szezon.

A párharc első meccsén két hete 3-2-re nyertünk a Folyondár utcában.

Vezetőedzőnk, Jakub Gluszak ezúttal a Török Kata, Mária Kostelanská, Ana Tiemi, Trine Kjelstrup, Gyimes Zsófia, Sanja Kalicanin felállást küldte harcba, a liberó Juhár Dalma volt.

A továbbra is bokasérülésével küzdő Villám Lilla a pálya mögül, a vírusos megbetegedéssel küzdő Ambrosio Melani otthonról szurkolt a társaknak.

Három villámgyors akcióval kezdtünk, Gyimes Zsófia ásza után azonnal időt kért Kántor Sándor, a hazaiak mestere (0-4). Pár pillanat, és pár Vasas-rontással később kétpontos hazai előnyt konstatálhattunk (7-5), és mivel mindkét csapat remekül mezőnyözött, sok hosszú labdamenetet láthatott a közönség. A nyitásfogadásunk döcögött, ennek ellenére tartottuk a lépést a lilákkal (12-12). Török szervált ászt, majd Gyimes blokkolt pontot érően, jött is Kántor második játékmegszakítása. Kétpontos előnyünket követően egymás után hármat hibáztunk (14-16), majd három szép megoldással megint fordítottunk. Hektikus volt a játék, általában az a csapat szerzett egymás után több pontot, amelyik kevésbé izgult (20-20). Kjelstrup két ejtése jónak bizonyult, de Törököt blokkolták, így egál volt megint (22-22). Nikic egymás után négyet nyitott, és ugyan egy hazai szettlabdát hárítottunk, a másodikat Rivera beütötte (25-23, 1-0).

A második felvonást is jól kezdtük, Kostelanská bombája után hárommal mentünk (3-6). Szlovák légiósunk mellett Török szállította a pontokat, és mivel a hazaiak ekkor többet is hibáztak, mint a mieink, növelni tudtuk a különbséget (9-15). Szurkolóink egy pillanatra sem lankadtak, egyáltalán nem maradtak le a hazai ultrák mögött, biztatásuk közepette pedig egyre közelebb kerültünk az egyenlítéshez (11-19). A következő három labdamenetet az UTE nyerte, Gluszak időkérését követően azonban ismét a kezünkbe vettük az irányítást. Huszonkettőnél megint beragadtunk, egymás után öt labdamenet a hazaiaké lett, de amikor már csak kettő volt a hátrányuk, hálóba nyúltak. Innen már nem hibáztunk (20-25, 1-1).

A harmadik etapot ennek ellenére a hazaiak kezdték sokkal jobban, Gluszaknak szinte azonnal el kellett használnia első időkérési lehetőségét (3-0). Ana Tiemi feladásai ezekben a percekben nem voltak a legpontosabbak, így ütőinek nem volt könnyű dolga. Tovább nőtt a hátrányunk (8-3), az újpestiek ekkora már 15 (!) sikeres blokknál jártak (10-4). Pár pillanatig előszedtük az előző játszmában látott játékunkat (12-9), de pillanatok alatt megint hét lett közte, amikor érkezett Dékány Bernadett és Ayshan Abdulazimova (16-9). Előbbi három ponttal szállt be, így Kántornak volt mondanivalója. Lépésről lépésre kapaszkodtunk közelebb, belátható távolságra kerültünk (17-15). Egyenlítésről szőtt reményeink pillanatok alatt szertefoszlottak (20-15), még az jegyezhettük fel az utolsó labdamenetekre, hogy Bleicher Réka is lehetőséget kapott (25-19, 2-1).

A negyedik felvonásra maradt Dékány és Abdulazimova (1-4), és jobban is működött a játékunk, így Kántor nagyon hamar kétszer is időt kért (3-8). Azeri centerünk egymás után négy pontot szerzett, a különbség rohamosan nőtt, szurkolóink pillanatok múlva kiszámolhatták az újpesti együttest (5-15). A folytatásban közelebb lopózott az UTE, de csak pár pontot tudott faragni a hátrányából, ami a hajrához érve így is jelentős volt elsősorban annak köszönhetően, hogy Dékány eredményesen támadott (12-20). Két buta hibánkkal ötre jöttek fel a hazaiak, sőt, 17-20-nál már komolyan elkezdhettünk aggódni. Ekkor Ana Tiemi két, majd Kalicanin blokkja megnyugtatta a kedélyeket, és végül egy szettre kerültünk a továbbjutástól (18-25, 2-2).

A döntő (?) felvonást kiválóan kezdtük (1-4), de előnyünk szemvillanás alatt szertefoszlott (4-4). Török ütése után megint mi vezettünk (6-7), és a térfélcserénél is nálunk volt az előny. A következő labdamenet után kért először időt Kántor (7-9), de már nem engedtük ki a kezünkből a mérkőzést, így 2017 után ismét a fináléra készülhetünk (10-15, 2-3).

Csapatunk szombaton lép legközelebb pályára, akkor a Kaposvár otthonában zárjuk az Extraliga második körét.

------------------------------------------------------------------------------------

MAGYAR KUPA, ELŐDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ
UTE – Vasas Óbuda 2-3 (23, -20, ­19, -18, -10)
Szilágyi út, 500
néző. Vezette: Ujházi, Tillmann

UTE: Rivera 14, Carabali 9, Lacombe 20, Kojdova 13, Nikic 14, Bagyinka 2. Csere: Jurcever, Maurer (liberók), Boros, Manninger. Vezetőedző: Kántor Sándor

Vasas: Török 21, Gyimes 4, Ana Tiemi 7, Kostelanská 12, Kalicanin 8, Kjelstrup 12. Csere: Juhár (liberó), Dékány 11, Abdulazimova 5. Vezetőedző: Jakub Głuszak

EDZŐI ÉRTÉKELÉS

Kántor Sándor: – Gratulálok a Vasasnak! Ők, amikor kellett, tudtak frissíteni és ez nagyot lendített a szekerükön. Mi sajnos nem tudtuk ugyanazt megvalósítani, amit a bajnoki mérkőzésen.

Jakub Gluszak: – Mindkét csapatnak nagyon nehéz volt a meccs. Az első szettet is meg kellett volna nyernünk, de a végén sokat rontottunk. Ettől függetlenül elégedett vagyok, mert kétszer is hátrányból sikerült felállnunk. Nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült kiharcolni a döntőbe kerülést.