Három a magyar igazság: Kiss Gréta újra a Vasasban!

Az előző évek sikercsapataiból nyolc játékos a következő idényben is a Vasas Óbudát erősíti, míg Kiss Lilla a 2025/26-os idényt a Vasas SC-ben tölti majd. Nagycsapatunk első érkezője Sinka Dalma, a második a szlovák Karin Šunderlíková, a harmadik az amerikai Michelle Ohwobete, a negyedik a brazil Adriani Vilvert, az ötödik pedig Csereklye Zsófia volt.

Egyetlen sportágban sem túl gyakori, hogy egy játékos háromszor szerződik ugyanahhoz a klubhoz. Kiss Grétával ugyanakkor most ez történt, ugyanis a 38-szoros válogatott ütőjátékos 2016 és 2018 között, illetve a 2020/21-es szezonban már erősítette a Vasas Óbudát, amelynek a következő idényben is a játékosa lesz – vele lett teljes címvédő együttesünk kerete.

„Először azért igazoltam el az MTK-ba, mert játszani szerettem volna, ami kifizetődött, és másodszor is ez volt a helyzet: az utána következő szezonban végig a pályán voltam a Szent Benedek RA-ban, ahol a téthelyzetben tudtam kamatoztatni, amit előző évben a Vasasban tanultam. Most, harmadszorra megint teljesen más emberként és játékosként jövök vissza” – fogalmazott honlapunknak Kiss.

A már rutinosnak mondható röplabdázó hetekig a válogatottal edzett a Folyondár utcában, ugyanakkor kiemelte, azokban a hetekben még nem igazán realizálódott benne, hogy hamarosan ismét hazai játékosként fogja ott tölteni az ideje jelentős részét. Igaz, a jövendőbeli csapattársaival már beszélgettek arról, mennyire furcsa lesz, hogy ezek lesznek a mindennapjai, sőt, már azt is nagyjából kitalálta, hol fog ülni az öltözőben.

„Abszolút otthon éreztem magam, olyan volt, mintha ez a négy év el sem telt volna. Azóta persze sok minden más lett, a magamhoz és a sporthoz való viszonyom is átformálódott. A külföldi évek megtanítottak arra, milyen egyedül és messze lenni, sok olyan dologgal kellett szembenéznem, ami a komfortzónámon kívül volt. Mindez ellenállóbbá és céltudatosabbá tett, amikor legutóbb itt voltam, még nem iagzán tudtam, mit jelent profinak lenni, azt gondolom, mostanra ezt is megérettem” – összegezte az elmúlt évek tapasztalatait a kecskeméti nevelésű játékos.

Kiss Gréta az elmúlt három évével kapcsolatban arról is beszélt, hogy első külföldi klubja, a Terville „sokkolóan nem volt profi”, így az első pár hét kifejezetten nehéz volt számára. Amikor aztán beleszokott a környezetbe, jól érezte magát, a francia liga pedig kifejezetten kompetitív volt, senki ellen nem mehettek biztosra.

„Bármi volt, pályán voltam, akkor erre volt szükségem, mert a francia élvonal azért nagy szintlépés volt a magyar után. Mentálisan sem volt egyszerű kezelni azt, hogy míg itthon úgymond egy felső polcon vagy azzal, hogy magyar válogatott játékos vagy, kint pont ugyanolyan senki vagy, mint bármelyik légiós. Megtanultam, hogy nem feltétlenül kell a legjobbnak lenned, de magadból mindig ki kell hozni a maximumot” – összegezte elsőéves tapasztalatait az ütő, aki ezt követően Potsdamba, „igazi profi körülmények közé” került.

Az első németországi idényével kapcsolatban kiemelte ugyanakkor, hogy bár tényleg minden adott volt, Bajnokok Ligáját is játszottak, ott korántsem kapott annyi játéklehetőséget, mint amennyit szeretett volna, amit megint csak igen nehéz volt mentálisan feldolgoznia. Hangsúlyozta, ebből is sokat tanult, mert rájött, hogy ahelyett, hogy ezzel lehúzná magát vagy szomorú lenne, meg kell próbálnia élvezni az edzéseket és az esetleges játéklehetőséget, át kell adnia magát a pozitív érzéseknek, mert arra úgy sincs befolyása, hogy az edzője aztán hányszor küldi pályára.

„Örültem, hogy utána is a Bundesligában tudtam maradni, mert minden csapat gyors játékot játszik, amibe úgy érzem, beleillettem. Wiesbadenben olyan karakterű játékost kerestek, amilyen én vagyok, és én pont ilyen helyre akartam igazolni. A szervezettséggel időnként itt is voltak gondok és azt gondolom, a csapat sem futotta ki azt a pályát, ami a játékosállomány alapján benne lett volna, de összességében annak ellenére is élveztem a legutóbbi idényt, hogy az utolsó időszakban a térdem miatt nem tudtam játszani. Ezúton is köszönöm azonban a klubnak, hogy nem erőltették, hogy pályán legyek, így a két hónapos rehabilitáció után a válogatott rendelkezésére tudtam állni” – mondta Kiss, aki a cikk megjelenésének pillanatában a nemzeti csapattal az Európa-liga svédországi négyes döntőjére készül.

Régi-új játékosunk kifejtette, benne volt a fejében, hogy hazajön Magyarországra, de ebben az esetben csak a Vasas jöhetett számításba, épp ezért kérte is a menedzserét, érdeklődje meg, mi a helyzet nálunk.

„Az mindenképpen meglepett, hogy ilyen, viszonylag későn még nem volt kész a csapat, már csak azért is, mert én pedig tudatosan kivártam, nem ragaszkodtam ahhoz, hogy már áprilisban aláírjak bárhova is. Vártam a megfelelő lehetőségre, ami végül itthon jött el: a Vasasnál tudom, mire számíthatok, hiszen több jó ismerős mellett a húgom is itt játszik, ráadásul karácsonykor voltam is lent edzésen és nagyon tetszett, hogy pörgős, energikus és hangos volt, mert Wiesbadenben leginkább megaludt a tej a szánkban” – összegezte hazaszerződése körülményeit a nyitásfogadó.

Kiss a Giannis Athanasopoulosszal történt első beszélgetés kapcsán hangsúlyozta, a tréner egyből közölte vele, hogy nála először csapat van, és csak utána a röplabda, amit ő kívülről is így látott, és aminek nagyon örül, mert teljesen más úgy játszani, hogy tudja, a stáb és a csapattársai is megbíznak benne.

„Szeretnék ezúttal vezéregyénisége lenni a Vasasnak, szeretném, ha stabil pont lennék, és élvezném is, hogy önmagamat tudom adni. És nem arra gondolok, hogy én majd feltétlenül harminc pontokat fogok szerezni, de igyekezni fogok, hogy hozzam, amiben a legjobb vagyok” – tekintett előre Kiss.

A kérdésre, miszerint bánja-e, hogy húga, Lilla a következő idényben nem lesz a csapattársa, azt felelte: szerinte inkább a testvérének lett volna rossz, ha együtt vannak, mert neki azért „inkább odaszól úgy”, amit más, Lilla korabeli játékossal szemben nem engedne meg magának.

„Nyilván nekem nagyobbak az elvárásaim felé, de nem hiszem, hogy egyébként gondunk lett volna, hiszen a válogatottban is csapattársak vagyunk. Az eddiginél így is jóval többször fogjuk látni egymást, és bár a család közelsége nem volt elsődleges szempont, nyilván nem válik senki hátrányára, ha van élete a röplabdán kívül és nem csak a csapattársaival tud elmenni bárhova egy idegen országban” – fogalmazott az ütőjátékos.

Kiss Gréta a következő szezonra vonatkozó céljai között említette, hogy reméli, a Vasas folytatni tudja majd az elmúlt évek sikerszériáját, már csak azért is, mert Magyarországról nincs még aranyérme, így nagyon szeretné teljessé tenni a kollekcióját.

„Bizonyos szempontból jó, hogy nem egy teljesen kész csapatba érkezem, hanem többen leszünk újak a keretben. Remélem, hozzá tudok majd tenni valamit a remélt sikerekhez, és ezúttal a BL-ben is nagyobb szerep hárul majd rám, mint Potsdamban” – zárta játékosunk.

+++++++

NÉVJEGY
Név: Kiss Gréta
Poszt: négyesütő
Születési hely, idő: Kecskemét, 1998.05.06.
Nemzetiség: magyar
Magasság: 182 cm
Válogatottság: 38x (2025.06.24.)
Eddigi klubjai: Kecskemét (2014-16), Vasas Óbuda (2016-18, 2020-21, 2025-), MTK Budapest (2018-2020), Szent Benedek RA (2021-22), TFOC (francia, 2022-23), SC Potsdam (német, 2023-24), VC Wiesbaden (2024-25)
Legnagyobb sikerei: bajnoki ezüst- (2017) és bronzérmes (2021, 2022), Magyar Kupa-ezüst (2017, 2022) és bronzérmes (2018), német bajnoki bronzérmes (2024), Német Kupa-ezüstérmes (2024)

+++++++

„Grétát remek játékosnak tartom, így örülök, hogy sikerült leigazolnunk. Rengeteg tapasztalatot szerzett az elmúlt három, külföldön töltött szezonjában, valamint a magyar válogatottban. Egy igazi „all around” négyes ütő, aki minden játékelemben megállja a helyét, legyen az a nyitásfogadás és a védekezés, vagy a nyitás és a támadás. Várom, hogy megkezdjük a közös munkát vele, valamint az egész csapattal” – mondta honlapunknak Giannis Athanasopoulos vezetőedző.