Stankovics Alinda 17 évesen élete nagy lehetőségére készül.
A következő idénytől újabb saját nevelésű játékos mutathatja meg magát a Vasas Óbuda felnőtt keretében: a pályafutását ugyancsak egészében a Vasasban töltött Juhár Dalma párja ugyanis az U17-es együttes erőssége, Stankovics Alinda lesz liberóposzton az előttünk álló idényben.
Sali becenévű játékosunk 2014-ben kezdett röplabdázni, a korosztályos válogatottaknak szinte a kezdetek óta oszlopos tagja, a Folyondár utca neki is második otthona. Az elmúlt idényben már volt lehetősége megtapasztalni a felnőtt csapat légkörét, ugyanis a koronavírus második hulláma idején, ősszel, amikor több játékosunk is kidőlt – Märcz Mirával és Rieder Evelinnel együtt – ő is az első hívó szóra a „nagyok” segítségére volt.
"Az elején, az első edzésen bevallom, nagyon izgultam, de a felnőttek befogadók voltak, sokat segítettek, és Kuba, valamint a teljes stáb is rendkívül segítőkészen állt hozzánk. Nagyon jó élmény volt az a néhány hét és az a miskolci mérkőzés, amin részt vehettem, így amikor Marci felhívott engem és a szüleimet, nagyjából azonnal igent mondtam a lehetőségre” – mondta honlapunknak Alinda.
A fiatal röplabdázó kiemelte, szülei egyetlen kérése az volt, hogy a tanulást egyeztesse össze a röplabdával, de mivel iskolája elfogadta az egyéni tanrendkérelmét, így minden edzésen ott tud majd lenni, ami fejlődése szempontjából kulcsfontosságú.
"A szüleim nagyon örültek, hogy ilyen fiatalon ekkora lehetőséghez jutottam, és bár nyilván sokkal jobban be kell majd osztanom az időmet, a válogatott edzőtáborokban már hozzászoktam, milyen, amikor napi két edzésünk van, szóval azt gondolom, menni fog a dolog” – tekintett előre Sali.
Elmondta, az előző idényben az U17-es edzések után éles váltás volt a felnőttcsapatnál dolgozni, de az idő előre haladtával egyre jobban hozzászokott a sokkal gyorsabb labdákhoz, erősebb nyitásokhoz. Megjegyezte, nyilván az első hónapok a tanulásról fognak szólni, illetve a korábbinál várhatóan keményebb és nehezebb kondicionáló edzések furcsák lesznek, de ezek mind kellenek ahhoz, hogy a reakcióideje és a játékolvasási képessége fejlődjön.
"Az idei U17-es bajnokságban sajnos elég sok egyoldalú mérkőzésünk volt, nem sok ellenfél képviselt hozzánk hasonló szintet. A hatos döntőben persze ez már nem így volt, az első találkozón például mindjárt kikaptunk a nagy rivális BRSE-től. Szerencsére a döntőben, amikor a legfontosabb volt, sikerült nekik visszavágni, a hétvége végére nagyon szépen összeálltunk. Az alapszakasz abból a szempontból volt most nehéz és különleges, hogy a Covid miatt kiesett pár hónap, az akkor elhalasztott meccseket pedig mind be kellett pótolni, így a tavasz nagyon sűrű volt. Örülök, hogy sikerült bajnokként zárnunk, csapatként küzdöttünk egymásért” – fogalmazott a liberó, aki saját maga teljesítményével is elégedett volt, ugyanis míg a szezon során gyakran volt hullámzó a játéka, a döntőben sikerült kiegyensúlyozottan röplabdáznia.
Pályafutása kezdetéről elmesélte, hogy először ritmikus gimnasztikázni kezdett a Folyondár utcában – egészen pontosan öt évet töltött ott –, de elkezdte azt érezni, hogy az egyéni sport nem az ő műfaja, így nővérét követve elment egy nyári táborba Kőnig Gáborhoz és kipróbálta a röplabdát.
"Már az első pillanatban beleszerettem ebbe a sportágba, mert éreztem, hogy itt, egy csapatban van a helyem. Nagyon tetszett, hogy nincs testi érintkezés a két együttes között, így nem volt kérdés, hogy itt maradok. Nagy utat tettem meg azóta, de kifejezetten motivál, hogy a felnőtteknél én leszek az egyik legfiatalabb, mert csak tanulni tudok majd a rutinosabb csapattársaimtól. Nyilván ennek vannak árnyoldalai is – labdaszedés, hálóállítás –, de alig várom, hogy elkezdődjenek az edzések. Nagyon várom az új kihívást, egyáltalán nem tartok tőle, mert szeretnék bizonyítani” – mondta Stankovics Alinda, aki szabadidejében amellett, hogy a barátaival, illetve a párjával van, rajzolni is nagyon szeret.